A projekt célja:
A fejlesztési projekt általános célja a konzorciumi partner intézményekben a 21. század követelményeinek megfelelő differenciált, komplex felsőoktatási szolgáltatások fejlesztése és működtetése, valamint olyan magas szintű együttműködés létrehozása, amellyel versenyképes, modern, szolgáltató intézményekké válnak az együttműködésben részt vevő partnerek.

Az Új Széchenyi Terv TÁMOP 4. prioritás 2011-2013 akcióterve kiemelt feladatnak tekinti az Európai Felsőoktatási és Kutatási Térséghez való csatlakozáshoz, a felsőoktatás versenyképességéhez, a bolognai szerkezetváltáshoz, és a tudásalapú gazdaság kihívásainak való megfeleléshez szükséges tartalom-, módszertan-, és szolgáltatásfejlesztést.

A Széchenyi István Egyetem az egyes potenciális célcsoportokat meghatározva és lehatárolva, a különböző kockázati és egyéb befolyásoló tényezőket szem előtt tartva dolgozta ki jelen projektet, mely eltérő célcsoportokat megszólítva alakítja ki az együttműködést a projektben közreműködő intézményekkel, szervezetekkel.

A HUNline projekt megvalósításának főbb szakmai tevékenységei:

1. Szervezeti átalakítás, szervezetfejlesztés, az intézményi működés racionalizálása, ágazati kommunikációs stratégia és tevékenységek kialakítása, irányítás összehangolása, korszerűsítése, munkaerőpiaci kereslet becsatornázása a képzések szervezésébe, a képzési stratégiák kialakításába.
2. Képzési programok fejlesztésének keretein belül közös e-learning típusú képzésekhez kapcsolódó speciális szólincsfejlesztő és szótárprogram kifejlesztése, ami a hagyományos nyelvoktatás lehetőségeit bővíti ki (blended learning), tartalmazza a leggyakoribb 3.000-5.000 angol szót és kifejezést.
3. Hálózatfejlesztés felsőoktatási intézmények között, regionális, szomszédos régiók közötti és határon átnyúló együttműködések kialakítása.
4. Ágazati együttműködésen alapuló nemzetközi kapcsolatok fejlesztése, intézmények külföldiek körében történő népszerűsítése, a nemzetközi kommunikációhoz kapcsolódó okostelefon és web2 alkalmazások fejlesztése.
5. Ágazati együttműködésen alapuló karrierszolgáltatás fejlesztése a hallgatók elhelyezkedését támogatandó – Széchenyi Leadership Program
6. Ágazati együttműködésen alapuló mentorszolgáltatások fejlesztése
7.  A fenti területekhez, továbbá az Intézményi Fejlesztési Tervek végrehajtásához kapcsolódó szervezeti hatékonyság mutató/mutatók mérése, értékelése, elemzése

A projekt által generált hatások az alábbiak szerint foglalhatóak össze:

A tervezett projekt társadalompolitikai hatásai:

• Növekszik az intézmények elismertsége mind hazai, mind pedig nemzetközi tekintetben.
• Versenyképes, elismert virtuális felsőoktatási intézménycsoport jön létre.
• Bővül a szakképzett munkaerő létszáma.
• A projekt hatásaként csökken a pályakezdő műszaki végzettségű munkanélküliek aránya, hiszen a végzős hallgatók naprakész, azonnal alkalmazni képes tudással rendelkeznek

A tervezett projekt gazdaságpolitikai hatásai:

• Növekszik a hallgatók hazai és nemzetközi munkaerőpiaci beintegrálhatósága.
• Bővülnek a hallgatói karrier szolgáltatások, melyek által a munkaadói elvárásokra felkészültebb diplomás fiatalok lépnek a munkaerőpiacra.
• Erősödnek az intézmények intézményközi és nemzetközi kapcsolatai a közös képzés és tananyagfejlesztések hatására.
• A munkaerőpiaci szereplők konkrét képzés és tananyagfejlesztésbe történő aktív bevonása igényeik beépülnek az oktatásba.
• Növekszik az ország versenyképessége.

• Megjelenik az ipar és gazdaságfejlesztés élénkintő hatása az innovációs programok összehangolása mentén.

A tervezett projekt oktatáspolitikai hatásai:

• Növekszik a tehetséggondozásban résztvevő hallgatók száma és motiváltsága növekedése.
• Összességében növekszik a belföldi és külföldi hallgatók létszáma, mindemellett az otthonról is könnyen elérhető teljes körű tananyagok létrejöttével csökken a lemorzsolódok aránya.
• Emelkedik az oktatás színvonala az új, korszerű oktatási módszerek fejlesztésével.
• Nő az idegennyelven hallgatható kurzusok száma.
• A képzési szintek és szakok között nő az átjárhatóság.
• Bővül az érintett oktatók szakmai felkészültsége, emellett módszertani felkészültségük is frissül.
• A fejlesztésekkel összhangban növekszik a minőségi oktatói létszám.
• Növekednek az intézményi bevételek.
• A korszerű oktatás-módszertani eszközök alkalmazásával emelkedik az oktatói kapacitás.
• Fejlődik az oktatók, szakemberek és hallgatók idegennyelvtudása.